Zenei élet

Fúvós-, vonószenekar(ok) története

Nem volt az országban olyan nagyobb ünnepély vagy gyűlés, hogy Berettyóújfaluból ne vett volna részt valaki. 1910. október 4-6-ig országos gyűlés keretében nyitották meg Hajdúböszörményben az idősek részére épült új menházat, mely ünnepélyen két küldött és kilenc más testvér volt jelen. Szántó Mihály, H. Szabó János, Nagy István testvérek hallván ott a debreceni fúvószenekar elragadó hangjait, visszatérve nagyon lelkesen beszéltek a zenekarról. Az Úr indítatásából idehaza közölték több testvérrel az örömöt. Egy kis csoport elhatározta, hogy Berettyóújfaluban is létesítenek fúvószenekart. A herpályi fúvós banda éppen akkor bomlott fel. Kedvező alkalom volt ez a buzgóság hevétől fűtött testvéreknek. A gyülekezet elé terjesztették óhajukat. A gyülekezet nem ellenezte, de a hangszerek megvásárlásának költségeit nem vállalhatta fel, a már meglévő adóságok miatt. Azonban a testvérek szívét égette a vágy, a fúvószenekar után. Míg végre minden zenész megvásárolt egy-egy hangszert, ki bankból, ki kölcsön vette föl rá a pénzt. Milyen nagy volt az öröm mikor az önkéntesen vállalt teherviselés eredményeképpen a világi banda zeneszerszámai az Úrnak szolgáltak immár. A zenekar betanítására meghívták Rózsa Lukács testvért – Lisztes András vejét – ki nagyon praktikusan bevezette a testvéreket a zene ismeretébe. Pár heti tanulás után az imaházban is megszólalt a zenekar. Több testvér könnyes szemmel nézte a kottát és nagy lelki örömmel szolgált. A vezetést először Szántó Mihály, majd Kovács testvér, később H. Szabó János vette át. Nagy szolgálatot tett ez a zenekar az evangélium hirdetőinek. Valamely községben a zenekar kivonult özönlött a nép, nagyon jó hívogatónak bizonyult. Ifjak és vének, nők és gyerekek egyaránt hallgattak a kürt szavára. Később ez a zenekar megszűnt, de helyette 1918-ban alakult meg a következő fúvószenekar. Alapítótagok: Szabó János zenekarvezető Szántó Mihály, Fazekas Sándor, Diószegi József, Daróczi Mihály, Bodnár János, Tóth János, Veress Imre, Ökrös Gyula, Szatmári István. Ez a zenekar sok örömet szerzett a gyülekezetnek és a gyülekezeten kívüli hallgatóknak egyaránt. Főleg a háború befejezése után sokszor kellett helytállni gyülekezeten kívül is, mivel állami hatóságok is igénybe vették különböző ünnepek alkalmával működésüket. 1924-ben a zenekar tagjai a gyülekezetnek átadták saját hangszereiket, hogy rendelkezzen vele.

A gyülekezet meghatározta, hogy a hangszerek rendeltetése az Úr dicsőségének magasra emelése.

1948. november 15-én lett újjászervezve a fúvószenekar Merki János karnagy által, aki egy telet töltött gyülekezetünkben. Ekkor 3471 Ft-ot költött a gyülekezet új hangszerekre. Ezen kívül külön felajánlások is történtek, a régi hangszerek javításával kapcsolatban, és voltak, akik saját hangszereikkel szolgáltak. Itt említjük meg a 40-es és 50-es évek karvezetőinek neveit: Szabó János, Török Sándor és Bok László. Közben voltak próbálkozások vonós zenekar megalakítására is az 1930-as évektől. Kisebb zenekart sikerült is alakítani Szatmári István testvér vezetésével. S így hol egyik, hol másik zenekar szolgált. A fúvószenekar az 50-es évek elején megszűnt, de helyébe lépett az újjászervezett vonós és pengetős zenekar. Az újjászervezést, Nemeshegyi Gyula és Koncz Zoltán testvérek végezték. Nemeshegyi testvér elköltözése után Bok László vette át az irányítást. Az utánpótlással is tervszerűen foglalkozott. Akkor még helyi viszonylatban zeneiskola nem volt. Sokan neki köszönhetjük, hogy többé-kevésbé eligazodunk a kotta rejtelmeiben. Sajnos 1961-ben elköltözött Budapestre és ez olyan nagy veszteség volt a zenekarra nézve, hogy meg is szűnt. 1966. november 20-án Koszorús Lajos meg lett bízva a vonószenekar megszervezésével, de a próbálkozás nem járt sikerrel. 1973-ban pedig pengetős zenekar alapítására történt kísérlet.

Az 1980-as évek végén alakult egy vonós kvartett, azzal a céllal, hogy kibővül de abbamaradt. Több, mint 45 éves kihagyás után 1997 év végén ismét fúvós zenekar alakult a gyülekezetben, az ideköltözött Frank Róbert testvér vezetésével. Az eleinte öt fiatalból álló kis fúvós együttes mára hét tagot számlál, és jó esély van arra, hogy újabb jelentkezőkkel bővül a létszám. A heti két alkalommal megtartott zeneórák első perceiben rövid imaáhítattal indítanak a zenészek, erőt merítve ezáltal is a gyülekezetben és körzetben egyre gyakoribb szolgálatukhoz. Áldozatukat annak reményében hozzák, hogy lehetőségük nyílik úgy szűkebb, mint tágabb környezetben az Isten dicsőségét hirdetni, a Krisztus jó illatát megjelenteni és a gyülekezet jóhírét öregbíteni.

A történeti áttekintés A Berettyóújfalui Baptista Gyülekezet 125 éves történelme című könyvéből származik, ami 2002-ben lett kiadva.

A zenekar jelene

A zenekar jelenlegi tagjai:

Tornyi Bence – B-szárnykürt / szoprán /
Koszorús Tamás – B-szárnykürt / alt /
Puskás Szabolcs – B-tenorkürt
Tornyi Blanka – C-fuvola
Koszorús Nóra – C-fuvola
Dobrikné Puskás Petra – C-fuvola
A zeneórákat heti 2 alkalommal, szerdán este és vasárnap délelőtt tartjuk.

Mivel a zenekarnak nincs vezetője, ezért a zenekar életét befolyásoló dolgokat, szolgálatokat, közösen beszéljük meg, és döntünk a felmerülő kérdésekben.

Megvásárlásra kerültek a szükséges hangszerek, egy dobfelszerelés, valamint 2 db trombita, így most már hangszereink fele magántulajdonban van, a másik fele pedig a gyülekezet tulajdona. Így már zökkenőmentesebb lesz a zenekar működése, és az új hangszereken továbbra is lelkesen, és odaadóan tudjuk dicsérni Mennyei Atyánkat.

Köszönjük a gyülekezetnek mindazt az erkölcsi, anyagi és imatámogatását, amellyel szolgálatunkat kíséri!

Az énekkar története

A magyarországi Baptista Misszióra jellemző volt, hogy ahol gyülekezetek alakultak, ott szinte egyik napról a másikra alakultak az énekkarok is. A maga idejében ez nagy feltűnést keltett egyházi és világi körökben egyaránt. Annál is inkább, mert nem voltak szakképzett zenei vezetők. Leginkább maguk az igehirdetők végezték, úgy a szervező, mint a betanító munkát. Az első harmónista szakképzett zenetanár volt. Néhány évig járt imaházba de soha nem lett baptista. Azonban Ő képezte ki harmónium játékra Szabadi F. Gusztáv testvért, aki tovább adta másoknak. Az első énekkar Berettyóújfaluban 1891-ben alakult meg. Valószínű, hogy egy szólamban énekeltek. Ez az időszak 1904. november 10-ig húzódott. Közben azért ment a munka: pl. 1900. október 14-én Cseh István testvért az énekkar vezetésével bízták meg. 1904. november 10-én került sor a négyhangú éneklés komoly megszervezésére.

Kenyeres Mihályt választották meg a gyülekezet énekkarvezetőjének. 1904. december 15- től 1905. február végéig Kenyeres testvér Hajdúböszörményben harmónium tanfolyamon vett részt. Ezután döntött a gyülekezet a harmónium megvételéről, mely 406 koronába került.

1905. február 9-én lett újjászervezve az énekkar.

A négy hangra éneklő énekkar alapító tagjai a következők voltak: Molnár Margit, Lisztes Mária, Jámbor Erzsébet, Mózes Mária, Veress Erzsébet, Bagosi Julianna, Hajdú Zsuzsanna, Nagy Julianna, Pikó Julianna, Szűcs Zsuzsanna, Nagy Ágnes, Tóth Mária, Szabó Zsuzsanna, Háló Andrásné, Lisztes János, Szabó Mátyás, Molnár János, Szántó András, Balázs András, Ökrös István, ifj. Lisztes János, és Kenyeres Mihály karmester.

Az énekkar ünnepélyes megnyitóján Lisztes András testvér, buzdításul a következőket mondta: „Ha Isten megajándékozott ép nyelvvel, és hangokkal, azokkal szolgáljunk a mi Teremtőnk és Megváltónk dicséretére és embertársaink megmentésére. Ha ezt nem tesszük hálátlanok, leszünk Megváltónk és Mennyei Atyánk iránt.”

Az énekkar megválasztotta elnökének Lisztes Andrást, akinek kötelessége volt az énektanulás előtt az Úrtól áldást kérni, záradékul a Bibliából néhány verset felolvasni, és imádkozni. Elnökhelyettes Molnár János, pénztáros Nyúzó Mihály testvér.
1913. január 15-én a gyülekezet zárt órát tartott, aminek egyetlen célja az énekkar újjászervezése volt. A berettyóújfalui gyülekezet meghívta Kisbáród községből Brumár Mihály testvért, mint karmestert, azzal a céllal, hogy az énekkart ismét hívja életre. Karmesternek meg lettek választva: Szántó Mihály, Kenyő István, és id. Lisztes Sándor testvérek. A továbbiakban, eddigi tudomásunk szerint, az énekkart újonnan nem kellett szervezni és Istennek hála mind eddig működik immár 89 éve.

Megemlítjük még azoknak a neveit, akik a majd kilenc évtized alatt az énekkar vezetői voltak: Kovács Imre 1921. szeptember 05-ig, Ráduly László, aki mellett id. Lisztes Sándor segített, és még az akkor fokozatosan bekapcsolódó fiatalok, úgy mint Veress Imre, Bodnár János, akik karvezetői tanfolyamot is végeztek Budapesten, valamint Juhász Sándor és Török Sándor.

A harmóniumozás feladatát is a karvezetők látták el. Közben Szólák László testvér is bekapcsolódott a munkába. Ráduly testvér 1929-ben meghalt, Szólák testvér elköltözött. Ez nagy veszteség volt az énekkar vezetését illetően, de a fiatalok ekkorra szereztek annyi gyakorlatot, hogy az énekkar ügyét tovább vigyék. 1930-35 között Juhász Sándor volt a karmester, akinek Török Sándor testvér segített. Miután ők is mindketten elkerültek Budapestre, 1935-38 között Mészáros Lajos lelkipásztor vette át az énekkar irányítását, segítő társai voltak Somogyi Pál és Szalai Sándor, akik itt töltötték katona idejüket. 1938-től hazajött Pestről Török Sándor testvér és őt bízta meg a gyülekezet az énekkar vezetésével. Ifj. Lisztes Sándor kisegítő karvezető volt. A háború után Szűcs Sándor vette át az irányítást 1948-ig. 1948-től Ráduly Emil lett a karvezető. 1950-es évek elején Tóth Gyula vette át a szolgálatot. Tóth testvér több mint 13 évig irányította az énekkart Török Sándor testvérrel együtt. Majd 1963-65-ig Buzás János vezeti az énekkart. 1965-től 1977-ig Lisztes Tibor és Tóth Gyula vezette az énekkart. Napjainkban Lisztes Tibor az énekkar vezetője már 37 éve. Az énekkarunk folyamatosan szolgál helyben és körzetben. Volt egy-két vendég szolgálatunk is, amikor elkísértük akkori lelkipásztorunkat.

Jelenleg az énekkar létszáma 30 fő. Ebből állandó szolgálók 20 fő. Különösen a szoprán és alt létszáma változó a kismamák miatt. Örvendetes viszont a képzett fiatalok beépülése. Ezért, és egyéb gyülekezeti létszám növekedése miatt is.

A történeti áttekintés A Berettyóújfalui Baptista Gyülekezet 125 éves történelme című könyvéből származik, ami 2002-ben lett kiadva.

Jelenleg az énekkari szolgálatok szünetelnek. (2017)