Cseke Antal (1906- 1911 és 1913-1930)

1906-ban Berettyóújfalu, Derecske, Sáránd, Konyár, Földes, Bakonszeg, Furta, Berettyószent-márton, Zsáka, Szentpéterszeg egyesült és megválasztotta pásztorának egy éves próbaidőre Cseke Antalt, aki március 1-én munkába is állt, 50 korona havi díjazással. Fugyivásárhelyről költözött Derecskére. Fugyivásárhelyen született 1869-ben. Földműves szülők gyermeke. 20 éves korában tért meg. Mindjárt megtérése után sok szenvedésen ment keresztül. 1899-1900-ban részt vett a Budapesten tartott 6 hónapos prédikátor iskolán, melynek tanárai Balogh Lajos, Csopják Attila és Udvarnoki András voltak. 1904-ben evangélistává választották Hajdú, Szabolcs, Zemplén, Ung és Bereg megyékben. 1906-11-ig működött a Derecske-Újfalu egyesített körzetben. Derecskei szolgálata alatt 84 főt merített be. 1911 végén visszatért szülőföldjére.

1913-ban a berettyóújfalui gyülekezet és körzet újból meghívta Cseke Antalt lelkipásztorának. Ekkor a körzetnek kilenc állomása volt: Berettyóújfalu, Bakonszeg, Szentpéterszeg, Berettyószentmárton, Sáp, Gáborján, Furta, Zsáka, Biharkeresztes. Cseke testvér a pusztulástól óvta meg azt a községet ahol lakott. Ugyanis amikor a háború idején egyik alkalommal az oroszok tűz alá akarták venni a községet, néhány polgártársa kíséretében elébük ment és jelentette a parancsnoknak, hogy itt nem ütköznek ellenállásba, tehát békességesen vonulhatnak keresztül. 1927-ben halt meg Derecskén.

Erőfeletti munkát végzett. Segített ebben az akkor meglévő nagy missziós lendület, sok lelkimunkás, akik mint téli munkások dolgoztak. 1920-ban két téli munkás volt beállítva, 1922-ben négy, 1923-ban tizenkettő, 1924-ben tizenegy. A téli munkások szolgálatba állítása meghozta a várt eredményt. De maga Cseke testvér is önfeláldozóan végezte munkáját. Abban az időben sorba követék egymást a bemerítések. 1922-ben 45-en, 1923-ban 69-en merítkeztek be. 1913-30 között 383 embert merített be Cseke Antal. 1916-tól 1918-ig katona volt. Helyette Lisztes András és Molnár János végezte a szolgálatot. Amikor hazajött, családját betegen találta. Sok lelki-és fizikai teher ellenére is töretlen hittel dolgozott.

1924-ből egy feljegyzés maradt ránk, amely arra mutat, hogy a gyülekezet körében a testvéri együttérzés és segítőkészség szépen működött: „ A hencidai Csorba testvér ínséges állapotba jutott. A gyülekezet gyűjtést szervezett megsegítésre.” Mint állandó kisegítő forrás működött az úgynevezett missziókamra, ahol termények voltak elhelyezve önkéntes adakozásból, és ezekből a rászorultakat segítették. Ahogy az ige is tanítja: „A ti bőségetek kipótolja azoknak fogyatkozását!”

1919. 01. 08-án Nyúzó Mihályt vénné avatják.

Sorba épültek az imaházak: Berettyóújfaluban 1927-ben, Biharkeresztes, Bihartorda, Körmösd.... 1925-ben pedig Bihartorda székhellyel külön körzet is létesült, amely kb. 10 évig működött. Kun Lajos gyülekezeti vén a szentpéterszegi gyülekezetből lett szolgálatba állítva. Körzeti állomások: Furta, Zsáka, Bakonszeg, Torda, Rábé.

1926-ban Beregböszörmény is önállósult és megválasztotta munkásának Szántó Mihály testvért. /Beregböszörmény, Keresztes, Ártánd, Mezősas, Körmösd/. Azonban az a szervezkedés rövid életű volt. 1927 végén visszacsatlakoztak Újfaluhoz. 

1928-ban a körzet foglalkozik új munkás beállításával Cseke testvér kérésére, mivel egészségi állapota megromlott és így nem tudta kellőképpen végezni a feladatát. 1929-ben meghívja a gyülekezet és körzet Mészáros Lajos teológust pásztorának, aki 1930 nyarán meg is kezdte tevékenységét.