Beszámoló az Imaházavatásról (Békehírnök)

1927. június 22-ére Szerencsen, Nyiregyházán és Debrecenen át Berettyóújfaluba értünk, hogy ott az újonnan épült imaház megnyitási ünnepélyén résztvegyünk. Cseke Antal testvér és diakónustársai ügybuzgósága és többévi fáradozása és a gyülekezet áldozatkézsége meghozta a gyümölcsöt: előállott egy szép és kívül-belül rokonszenves imaház, a város legmegfelelőbb részén. A megnyitó-ünnepség délelőtt 10 órakor vette kezdetét ünnepi beszéd keretében, melyet követett Cseke Antal testvér felolvasása, melyben az építés történetét ecsetelte rövid vonásokban. Az ünnepi imát Kolozs József testvér mondotta. Délután a Berettyó folyóhoz vonultunk ki zeneszó mellett, ahol Piszmann testvér merített be 16 egyént, a beszédet Kolozs József testvér mondta. Este a közönség „megdunsztolására” került sor. Olyan nagy volt a tömeg, hogy tényleg a befőttes üvegekhez voltunk hasonlatosak. Így voltunk együtt éjfél utánig, mialatt Piszmann, Kolozs és Kőrösi testvérek beszéltek, a zenészek zenéltek és a karok énekeltek. Ifj. Udvarnoki hegedűszólózott, a közönség hallgatott. A berettyóújfalui gyülekezet tagjai átlag szegények. Nekik is jól esne egy kis támogatás, hogy a még fennálló adóságból hamar megszabaduljanak. Összetartásban van az erő. Sok gyenge összetartva erőssé lesz, és sokat ki bír. Az Őrszem mindenfelé jól érezte magát, mert mindenütt szeretettel fogadták, mert mindenütt szükségessel ellátták, amiért ezúton is őszinte köszönetet mond.